Ismered azt az érzést, amikor bármennyit alszol, reggel mégis úgy kelsz fel, mintha egy maratonon lennél túl? A krónikus, megmagyarázhatatlan fáradtság ma népbetegség, és gyakran az orvosok is csak legyintenek, mondván: „A vérképed tökéletes.” De mi van akkor, ha a probléma nem a felszínen, hanem a tested legmélyebb raktáraiban rejtőzik? Itt lép színre a ferritin, egy molekula, ami sokkal többet árul el a valódi energiaszintedről, mint gondolnád.

Mi is az a ferritin valójában?

A ferritin gyakorlatilag a tested vasraktárának főnöke, a legfontosabb tároló fehérje. Képzeld el úgy, hogy a vas a pénz, amivel naponta fizetsz (ez a hemoglobin, ami oxigént szállít), a ferritin pedig az a páncélszekrény, amiben a vésztartalékot tartod. Ha a testednek több vasra van szüksége, mint amennyit épp a véráramban talál, a ferritinből kezdi el felszabadítani a raktározott anyagot.

Ez a molekula felel azért, hogy a vas ne kóboroljon szabadon a szervezetben, ahol oxidatív stresszt okozhatna, hanem szépen elraktározva várja a bevetést. Ezért fontos, hogy ne csak a vérben keringő vas mennyiségét (szérum vas), hanem a ferritin szintet is megnézzük, hiszen ez utóbbi adja a legpontosabb képet a hosszú távú vasellátottságról.

Ha a ferritin szinted alacsony, az azt jelenti, hogy a páncélszekrényed üres. A tested még nem feltétlenül vérszegény (a hemoglobin még jó lehet), de már a vészhelyzeti tartalékait éli fel. Ez a raktárhiány az első, és gyakran legészrevehetőbb tünetekkel járó szakasz, ami még messze van a klasszikus anémiától, de már érezhetően gyengíti a teljesítményedet.

A fáradtság láthatatlan oka: mikor jelez a ferritin?

A ferritin szint csökkenése nemcsak fizikai, de mentális tüneteket is okozhat, még jóval azelőtt, hogy a klasszikus vérszegénység diagnózisa felmerülne. Ha folyamatosan küzdesz a koncentrációval, az agyi köd érzésével, vagy ha a hajad erősen hullik, érdemes lehet megvizsgálni ezt az értéket.

A szakirodalom szerint a laborok által megadott „normál tartomány” (ami gyakran 10-200 ng/ml között mozog) megtévesztő lehet. Bár a 10 ng/ml még hivatalosan a referencia tartomány alsó határa, a legtöbb funkcionális orvos egyetért abban, hogy a vasraktáraknak legalább 50-70 ng/ml között kell lenniük ahhoz, hogy optimálisan működjön a pajzsmirigy, az immunrendszer és a mentális teljesítményed.

A tünetek gyakran akkor válnak kritikussá, amikor a ferritin szint 30 ng/ml alá esik. Ekkor már nemcsak fáradtságot érezhetsz, hanem gyakori lehet a szédülés, a hideg végtagok és az úgynevezett nyugtalan láb szindróma (RLS) is, ami főként éjszaka, nyugalmi állapotban jelentkezik. Ez utóbbi különösen erős jelzés lehet a vashiányra.

A nagy tévhit: ha a vérkép jó, akkor minden rendben?

Sajnos a legtöbb háziorvos csak a teljes vérképet (CBC) kéri le rutinszerűen, ami magában foglalja a hemoglobint és a vörösvértestek számát. Ha ezek az értékek jók, a beteg gyakran megkapja a „semmi szervi bajod” diagnózist, és elküldik pihenni.

A hemoglobin azonban csak a legutolsó láncszem a vasháztartásban, és a szervezeted mindent megtesz, hogy ezt az értéket a végsőkig fenntartsa. A vérszegénység (anémia) csak akkor alakul ki, ha már a raktárak teljesen kiürültek, és már a keringésben lévő vasat sem tudja pótolni a szervezet.

A kulcs az, hogy kérd kifejezetten a szérum ferritin szint mérését. Ez az egyetlen módja annak, hogy lásd, mennyire vannak feltöltve a hosszú távú tartalékaid. Fontos tudni azt is, hogy a ferritin egy akut fázisú fehérje, ami azt jelenti, hogy gyulladás esetén (pl. megfázás, vagy krónikus gyulladás) mesterségesen megemelkedhet. Ezért ha gyulladásra utaló jelek vannak, érdemes lehet a CRP (C-reaktív protein) szintet is nézni, hogy kiszűrjük a tévesen magas ferritin eredményeket.

Mit tehetsz, ha alacsony a ferritin szinted?

Ha bebizonyosodott, hogy a ferritin szinted alacsony (különösen 50 ng/ml alatt van), a legfontosabb lépés a pótlás megkezdése. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy azonnal rohannod kell a legmagasabb dózisú vastablettáért. Először is, érdemes megkeresni az okot: erős menstruációs vérzés, felszívódási zavarok (pl. kezeletlen lisztérzékenység) vagy pusztán a táplálkozás.

A vas felszívódását optimalizálni kell. A vasbevitel szempontjából a két legfontosabb tényező a bevitt vas típusa (a húsban lévő hem vas sokkal jobban szívódik fel, mint a növényi eredetű non-hem vas), valamint a segítő tápanyagok jelenléte. A C-vitamin például drámaian javítja a vas felszívódását, ezért érdemes a vastablettát vagy a vasban gazdag ételt egy pohár narancslével vagy C-vitaminnal bevenni.

Kerüld azokat az anyagokat, amelyek gátolják a felszívódást, mint például a kávé, a tea, a kalcium tartalmú ételek és a teljes kiőrlésű gabonákban található fitátok. Ezeket legalább két órával a vasbevitel előtt vagy után fogyaszd. Végül, a pótlást követően 3-4 havonta ismételt ferritin mérés szükséges, hogy lásd, a raktárak valóban feltöltődnek-e, és ne csak találgass.