Gyakorlatilag megszűnik az érintett lakosság lehetősége is, hogy véleményezze a beruházást. Ez esetenként komoly konfliktusokhoz vezethet a beruházás kivitelezése és az elkészült létesítmény működése során. A beruházó számára is hátrányos lehet a társadalmi vita elmaradása. A tapasztalatok szerint ugyanis éppen e viták során szokták a helyi lakosok, szakmai szervezetek olyan szempontokra, különleges körülményekre felhívni a figyelmet, amelyekre a beruházó, tervező korábban nem figyelt föl.

Téves az a lépten-nyomon hangoztatott állítás, hogy az alapos hatósági munka, a környezetvédelmi aggályok, a civil szervezetek és a lakosság miatt szenvednek késedelmet a beruházások. A hatósági engedélyezési folyamat megindítását megelőző előkészítés akár több évig is eltarthat, így a beruházás teljes időtartama az engedélyezési folyamat irreálisan röviddé válása ellenére sem változik érdemben.

Mindemelett van lehetőség az engedélyezési folyamatok gyorsítására a jelenlegi szabályozás mellett is. A közigazgatási folyamatokat kell felülvizsgálni és átláthatóvá tenni, de mindenekelőtt nem szabad elbocsátani a szükséges szakterületen jól képzett, gyakorlott köztisztviselőket.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a laza, elnéző szabályozás az elmaradott országok jellemzője. A világ legversenyképesebb államaiban – például a skandináv országokban – a legszigorúbbak a környezet- és egészségvédelmi, valamint egyéb biztonsági előírások, az ellenőrzés feltételei pedig olyanok, hogy az előírásokat be is tudják tartatni. E feltételek között ott látjuk a nyilvánosság, a magas fokú társadalmi részvétel és a hatóságok működési feltételeinek maradéktalan biztosítását is. Magyarországon már eddig is a kiszámíthatatlanság, az egyenlő megítélés hiánya, az átláthatatlanság akadályozta leginkább a tiszta piaci versenyfeltételek kialakulását, ijesztette el a legnagyobb mértékben a tisztességes befektetőket.

„Ha ezt a törvénymódosítást az Országgyűlés elfogadja, csak nőni fog a beruházások bizonytalansága, következményeinek felmérhetetlensége és a korrupció, hiszen ha eleve kevés az idő a körültekintő engedélyezési folyamatra, akkor előtérbe kerül az egyedi mérlegelés, a szubjektív megítélés. Ezért a nemzet, a gazdaság és környezetvédelem érdekei egyaránt a törvényjavaslat visszavonását kívánják meg.” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A Pintér Sándor belügyminiszternek írt levél itt olvasható.

Levegő Munkacsoport