A Föld legnagyobb pillangói az ornthoptera nemzetségbe tartoznak. Közülük is a legnagyobb az alexandra királyné pillangó (Ornithoptera alexandrae).  Az alexandra királyné pillangót 1906-ban Pápua - Új-Guinea területén fedezték fel európai telepesek. A szárnyai fesztávolsága akár 30 centiméter is lehet. Ha vizuálisan akarjuk elképzelni, akkor egy iskolai vonalzó mérete.

Az olajpálma ültetvények progresszív terjeszkedése, a kakaó- és kávéültetvények, és a fakitermelés könyörtelenül felfalja a veszélyeztetett pillangó élőhelyét. Pápua - Új-Guinea, Oso tartományban például már csak egy fennsíkon, Managalasban találhatóak meg.  A CITES  (fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény ) tiltja az alexandra királyné pillangó kereskedelmét, Ezért a pillangó feketekereskedelmi ára nagyon magas, 8500 dollár. Más pillangó fajokkal együtt több száz egyedet fognak be évente Pápua - Új-Guinea területén és csempésznek ki az országból, ezért éves szinten ez több száz millió dollár forgalmat jelent a feketekereskedőknek.

Pápua - Új-Guinea lakosságának csak a 18 százaléka él városokban. Az emberek vidéken csak önellátó gazdálkodás folytatnak, az esőerdőkben pedig több száz törzs él még mindig, akik a vadászat mellett gyűjtögetésből élnek. Az alexandra királyné pillangó most a CITES 1. számú függelékében található, mely tiltja a gyűjtését, kereskedelmét. Pápua - Új-Guinea vezetése, most azt kéri, hogy sorolják át az alexandra királyné pillangót a 2. számú függelékbe és engedélyezzék korlátozott számban a helyi lakosoknak a kereskedelmet. A kormány szerint nem lehet megakadályozni a csempészetet, ezért egy kvóta felállításával a törzseknek is legális megélhetést nyújthatna. A kormány pedig kötelezné magát arra, ahol megvalósulna a „pillangógazdálkodás” ott érintetlen maradna az esőerdő, így óvná a pillangók élőhelyét és tiltatná a vállalkozásoknak az esőerdők irtását. Ezzel egy új gazdasági modellt állítanának fel, hisz az ország elsődleges bevétele a fakitermelésből származik. A másik nagy bevételi forrás pedig az esőerdők helyére telepített olajpálma ültetvények. Az ebből kieső bevételeket pedig pótolni kell.  Mivel a CITES  célja a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelme, ezért gazdasági célok miatt nem sorolhat át fajokat. De ha engednek a kormány nyomásának, annak beláthatatlan következményei lehetnek, mert tömegével kérhetik a világon a fajok átsorolását gazdasági érdekekre hivatkozva. Viszont Pápua - Új-Guinea kormányának is igaza van, a feketekereskedelmet nem lehet megakadályozni, de egy legális, de korlátozott kereskedelem visszaszoríthatja a feketekereskedelmet és így ellenőrizhető lehetne éves szinten, hogy mennyi egyed is kerül ki az országból. Az új gazdasági modellel pedig nem csak a pillangókereskedelem lenne ellenőrzött, hanem az esőerdők is védelem alá kerülnének ezeken a területeken, továbbá az állam sem esik el bevételtől, ha  megszűnik az erdőirtás. Nem utolsó sorban pedig, ha nem változik a helyzet, a feketekereskedelem miatt a világ legnagyobb pillangói örökre eltűnnek a Pápua Új-Guinea esőerdőkből.

Az illegális állat- és növénykereskedelem jövedelmezőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kábítószer kereskedelem mögött a második helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor a kábítószer kereskedelemmel ellentétben a büntetés általában jelentősen kisebb. Emiatt az állatok és növények illegális kereskedelme hatalmas üzletággá fejlődött és sokszor a kábítószer kereskedők szervezett hálózatán keresztül, vagy ahhoz hasonló csatornákon bonyolódik.

Mónus Angéla - GreenProfit