Titokzatos csupasz foltok tarkítják évtizedek óta Namíbia lakatlan területét, melyet egyszerűen csak tündérköröknek hívnak. Ennek európai megfelelője az ugyancsak rejtélyes gabonakörök. Viszont az afrikai körökre még annyi magyarázatot sem találtak, mint a gabonakörök estében, hisz itt az emberi beavatkozás kizárt, ellentétben azokkal a gabonakörökkel melyekről sok esetben bizonyosodott be, hogy nem valami rejtélyes jelenséggel állunk szembe, hanem emberek alkották meg a titokzatos jelenséget.

Walter Tschinkel, a Floridai Állami Egyetem biológusa 2005-ben járt először a NamibRand Természetvédelmi Területen, amikor is meglátta a több tízezer rejtélyes, különös kör alakú tisztást. Senki nem tudja, hogy alakulnak ki a körök, s az évek múltával látszólag minden ok nélkül egyszer csak eltűnnek. Ennek a rejtélynek próbált a nyomába eredni a kutató és eredményeit a PLoS ONE folyóirat hasábjain publikálta nem rég.

A kisebb körök 24 évesek, míg a nagyobbak közt olyan is akad, mely már 75 éve létezik, viszont évek, évtizedek múltával valamilyen okból eltűnnek ezek a természetesnek tűnő jelenségek. „A miért kérdésre nagyon nehéz válaszolni” – szögezte le Walter Tschinkel, a Floridai Állami Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy számos elmélet kapott már szárnyra, ám meggyőző bizonyíték egyik hipotézis mellett sem szól.

A tündérkörök olyan területen fekszenek a NamibRand Természetvédelmi Területen belül, ami nehezen megközelíthető, az első lakott terület 180 kilométerre van. Egy száraz, sivatagos tájat kell magunk elé képzelnünk, ahol gazellák, struccok, leopárdok és egyéb nagytestű állatok kóborolnak –  mondta el Tschinkel. A távolság és a nehéz megközelíthetőség miatt eddig kevesen kutatták a rejtélyes tündérköröket. A kutató több hipotézist állított fel, mielőtt ténylegesen vizsgálni kezdte a rejtélyes jelenséget, de a helyszínen végzett kutatáskor ezek sorra megbuktak.  Gyanakodott arra, hogy termeszvárak vannak a körök alatt, de az ásatások alkalmával kiderült, nem ez okozza a körök kialakulását. Továbbá sejteni vélte, hogy a talaj tápanyagkülönbségében lehet a magyarázat, vagy hogy mérges gázok csapnak fel a földből, de ezeket is elkellett vetni.

Miután sorra megbuktak a tézisek, a  kutatók műholdas és légi fotókat készítettek. A képek összehasonlításakor megállapították, hogy a körök alakja és mérete az idő múlásával is állandó marad. Vagy egyből teljes életnagyságban bukkannak elő, vagy pedig nagyon gyorsan emelkednek ki a környezetből és a szelek hamarosan kis mélyedésekké vájják ki őket. A legkisebb tündérkör 2 méter átmérőjű (6,5 láb), míg a legnagyobb majdnem 12 méteres (40 láb). A legvégén pedig visszatérnek a növények, és majdnem teljesen benövik a csupasz talajt, kisebb, úgynevezett „szellemkörök” nyomát hagyva maguk után. A felvételek alapján Tschinkel megpróbálta megbecsülni a tündérkörök életkorát és ezek után arra a következtetésre jutott, hogy ezek a rejtélyes jelenségek 30-60 évig vannak jelen a területen. Az alakzatok csak a száraz, homokos, köves terepen jelennek meg, dűnéken vagy hordalékos talajon nem. Az eredménytelenség nem keserítette el a kutatót és további kutatásokat akar végezni a jövőben. A kutató azt gyanítja, hogy a növények természetes önszerveződése következtében jön létre ez a jelenség. „Vannak olyan matematikai modellek, melyek azon az elképzelésen alapulnak, hogy a tápanyagforrások maguk felé mozgathatják a növényeket, ami pozitív hatással van a közel elhelyezkedő növényekre, ám negatív hatással a nagyobb távolságban lévőkre” – mondta, hozzátéve, hogy a számítógépes modellek hasonló képet adnak, mint amit a namíbiai tündérkörökre pillantva láthatunk. Ám ez a feltételezés sem magyarázza meg, hogyan hozzák létre a növények ezt a példa nélküli mintázatot.

 „Ez a tudomány, nemde? Ha előre tudnánk a választ, nem lenne annyira szórakoztató.”

Hogy mi a jelentése vagy magyarázata ezeknek a gyönyörű, és a logikai rendet sem nélkülöző formáknak továbbra is megfejtésre vár. Tanítanak nekünk vagy információt hordoznak vagy egyszerűen csak a természet alkalmazkodik a környezetéhez ilyen furcsa módon, még nem tudni. De valamilyen üzenetet hordozz, legkevesebb, hogy a természet üzen nekünk, hogy mindenhol lehet élet, még a sivatagban is, csak alkalmazkodni tudni kell.

Mónus Angéla – GreenProfit / a LiveScience cikke nyomán

Bármely képre kattintva megnyílik a képgaléria