A bejegyzés címe egy diplomamunkára utal, és rögtön szeretnék is gratulálni Fári Zsuzsinak a mai diplomavédéséhez! Szeretnénk, ha nem szerénykedne, hanem büszke lenne arra, hogy ezt az akadályt is jelessel vette!

Mi szűk körben ismerünk, ismerjük őt! De hadd mutassuk be röviden azoknak, akik nem ismerik, Fári Zsuzsannát.

Természetvédelmi mérnökként ma védte meg az MSC diplomáját Gödöllőn, jelessel. Zsuzsi Dunakeszin született, s mindig is itt élt. Már középiskolásként nagyon érdeklődött a biológia, a hulladékártalmatlanítás, a környezet és a természetvédelem iránt; pályaválasztását ez meg is határozta.

Nem csak tanulta a természetvédelmet, hanem civil aktivistaként be is kapcsolódott a védendő értékekért folyó küzdelembe. Védeni való meg akadt bőven!  Mindjárt Dunakeszin, a tőzegláp. Évek óta tagja annak a csapatnak, mely meg akarja őrizni e páratlan természeti kincset. A ma megvédett diplomáját is a tőzeglápból írta; címe: A dunakeszi tőzegláp flórája és vegetációja, valamint élőhelytérképezése. Tudomásunk szerint még senkinek a diplomamunkája teljes egészében nem szólt a dunakeszi tőzeglápról. Ezzel maradandót alkotott és még egy cölöpöt levert azon érvek mellé, ami bebizonyítja, hogy mennyire fontos területről is van szó. A terület rendkívül értékes; a diplomamunka a veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet, unikális  megléte a nagyvárosok közelében hasonlóra alig van példa, hisz a megnövekedett életterünk beszűkítik ezeket a területeket.

Még egyszer gratulálunk! Készülhetsz Zsuzsi: van még sok téma, amivel kell foglalkoznod!

A GP csapata

Szerző: Fári Zsuzsanna

Tanszék: Természetvédelmi és tájökológiai Tanszék

Belső konzulens: Dr. Penksza Károly, egyetemi docens, tanszékvezető, SZIE MKK KTI, Természetvédelmi és tájökológiai Tanszék

Tóth Andrea, tanszéki mérnök, SZIE, MKK, KTI, Természetvédelmi és tájökológiai Tanszék

A dolgozatban bevezetésként felvázoltam a téma jelentőségét és természetvédelmi kapcsolódását, a témaválasztásom indoklását, valamint megfogalmaztam a diplomamunkám alapvető célkitűzéseit.

A szakirodalmi fejezetben a lápok osztályozását, kategóriarendszerét mutattam be, mely rendkívül változatos, valamint az egyes országok nevezéktana is eltérő. Ebben a fejezetben ismertetem a relatív növényökológiai mutatók kidolgozását is. Kitérek továbbá a természetességi állapotjelzőkre is.

A dolgozatom anyag és módszer fejezetében leírom a területet: a Budapest és Vác között elterülő valamikori láp utolsó relikviumaként megmaradt, és még önálló élőhelyként funkcionáló foltot. Ezen a területen végeztem el a cönológiai felvételezést. Bemutatom az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) kategóriákat, mely alapján a területen lehatároltam a különböző élőhely-foltokat, és elkészítettem a vizsgált terület élőhely-térképét. Szintén ebben a fejezetben kerülnek ismertetésre a cönológiai vizsgálatok és relatív ökológiai mutatók, melyek alapján a terület botanikai elemzését, illetve a 2003-as és 2011-es évek értékelését hasonlítom össze. Ezen kívül ismertetem az európai általános élőhely-térképezés (GHC) módszerét is, mely alapján szintén elvégeztem az élőhely-térképezést, a széleskörű használhatóságának és európai elterjedtségének okán.

Az dolgozat eredmények fejezetében bemutatom az anyag és módszer fejezet alapján az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) szerinti élőhely-térképet, táblázatos formában bemutatásra kerülnek az élőhely-foltok, az azokon található összes növényfaj, illetve az invazív és/vagy védett növényfajok. Szintén ebben a fejezetben részletesen, külön-külön bemutatom az egyes élőhely-foltokat, táblázatban feltüntetve az azon a terülten előforduló növényfajokat, valamint azok relatív ökológiai mutatóit. Ugyane fejezetben kerül bemutatásra a 2003-as és 2011-es évek botanikai értékeinek összehasonlítása, valamint a 2003-as felvételezés alapján a fajok szociális magatartás típusainak megoszlása, illetve természetvédelmi kategóriák szerinti megoszlása a relatív talajvíz, illetve talajnedvesség és a relatív nitrogénigény függvényében. Végül ebben a fejezetben kerül bemutatásra az európai általános élőhely-térképezés (GHC) alapján elkészített élőhely-térkép.

Ezek után a következő fejezetben az eredmények alapján levonom a következtetéseket. Jól látható, hogy az összehasonlított időszak alatti kezeletlenség miatt a degradáció jelentős. Ez is kihangsúlyozza a szakszerű kezelés szükségességét, annak azonnali megkezdését.

Emellett javaslatot teszek a terület fennmaradása érdekében elvégzendő legfontosabb feladatokra, mind a terület tulajdonosának feladatát, mind a természetvédelmi kezelést illetően.

A teljes diplomamunka letölthető az ikonra kattintva: